Vecsésről dióhéjban

Vecsés első okleveles említése 1318-ból való. A XVI. századi török dúlás után a település pusztasággá vált. Lakói, a környékbeli falvakhoz hasonlóan elpusztultak, elmenekültek. 1786-ban II. Grassalkovich Antal földesúr telepítette be újra ötven, jobbára sváb- jobbágycsaláddal. A telepítési szerződésben már szerepelt, hogy a nádasok között lévő tisztáson, minden új gazda 150 öl káposztaföldet kap, melynek terméséből 1/7-nyi dézsmát köteles leadni. Vecsés, a kezdetektől mezőgazdasági településnek számított. A vecsési káposztát 1797-ben már említi a Historia Domus, miszerint egy március 5-én kelt szerződésben a vecsési gazdák vállalták, hogy papjuk káposztaföldjét felássák. Országos hírnevét azonban a Ferihegy TSZ-nek köszönheti. A 70 regisztrált gazdasági vállalkozáson felül 150 kisebb-nagyobb savanyító üzem található jórészt családi vállalkozásként a településen.

Mit jelent Vecsésnek a káposzta?

Mindenekelőtt két évszázadon keresztül szorgalmas, kitartó munkát, a vecsési családoknak megélhetést. A mai Vecsésnek tradíciót, országos hírű terméket. A vecsési savanyított káposzta ma általánosan ismert fogyasztói márkanév, ezért köszönettel és hálával tartozunk elődeinknek.

A vecsési savanyított káposzta

A káposzta eltartásának leggyakoribb módja a savanyítás volt. A XVIII-XIX. században a téli időszak legtöbb ételféleségét savanyított káposztából készítették. A savanyítás családi receptura szerint történt. A finom ízű savanyú káposzta különleges árúnak számított és mindenkor jól eladható volt. A föld szeretete, a termelés és feldolgozás módja és eszközei generációkon keresztül öröklődtek és fejlődtek. Jellemzően ma is az egykori német telepesek leszármazottainak családi gazdaságaiban folytatják ezt a tevékenységet. A jövedelmezőséget az biztosította, hogy három, ma többnyire elkülönülő szakmát egyesítettek: a termelést, a feldolgozást és a kereskedelmet – piaci árusítást. Ez a családtagok között munkamegosztást, egymásra utaltságot, fegyelmezett együttműködést igényelt.

Miért éppen Vecsés lett híres a káposztáról? - A piac közelsége

A főváros élelmiszer-ellátásában mindig jelentős szerepet játszott a vecsési térség. Kezdetben a vecsési gazdák az egyéb zöldségfélék mellett a téli időszakban savanyított káposztát is árultak. Az erjesztő fakádakból literre mérték ki a magas C-vitamin tartalmát megőrző élelmiszert. Budapest zöldségpiacain egy-egy család évszázados tradíció alapján forgalmazza termékeit. A családok fokozatosan épültek be a közétkeztetés alapanyag-ellátásba. Az egészségügyi, közoktatási intézmények mellett a fegyveres testületek közkonyhái is jelentős felvásárlói lettek a vecsési káposztának. Megint más családok a zöldség-gyümölcs és hentesüzletek állandó beszállítói lettek. A hentesüzletek forgalma megnőtt, ha a hús mellé savanyított káposztát is kínáltak. A nagybani piacon keresztül és az országos hálózattal rendelkező üzletláncok révén ma már az egész országban kapható a vecsési káposzta. Az export azonban még nem jelentős tétel.

Éghajlati adottságok

Magyarország nyári időszakának kedvező átlaghőmérséklete és a napsütéses órák magas száma miatt különlegesen alkalmas a zöldségtermesztésre. A vecsési térség talajai abban különlegesek, hogy a termőréteg alatt vízzáró agyagréteg található, amely nagy mértékben növeli a talaj vízmegtartó képességét és az aszályos években is biztonságos termesztést garantált a gazdák számára.

Fajtaszelekció

Az emberi tényezők legfontosabbika a vecsési ember földszeretete, szorgalma, precizitása. Ennek jó példája a ”Vecsési lapos” tájfajta, amely 200 éves szelekció eredménye. A családok a legszebb termékeket kiválogatták, gyökerestől, földlabdával kiásták, pincékben, vermekben földelve tárolták, majd tavasszal a kertben elültetve maguk állították elő a vetőmagot.

Gépesítés

A feldolgozható mennyiséget megsokszorozta az a vecsési illetőségű Trethán Károly kisiparos találmánya, aki megalkotta a villanymotorral meghajtott forgótárcsás szeletelő gépet a szárnyas torzsafúróval. A Termelőszövetkezetekben nagyüzemi módszerekkel, 200 mázsás betonkádakban erjesztették a káposztát. Erre az időszakra esik az országos terítés beindulása és az országos hírnév megalapozása. A legjobb minőséget azonban továbbra is a hagyományos eljárást alkalmazó „háztáji” gazdaságokban állították elő. A rendszerváltás óta a családi gazdaságok kisüzemei jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A nagyobb teljesítményű gépekről a szeletelt káposztát szállítószalag továbbítja a 2-3 köbméteres műanyagtartályokba. A levegő kiszorítását a lesúlyozott fatetők helyett vízzel töltött műanyag tömlőkkel, úgynevezett vízzsákokkal biztosítják. A kiszerelést, csomagolást a piac igényei szerint alakították ki. A zöldségpiacokon továbbra is hordókból árulják a vecsési savanyú káposztát. A nagybani forgalmazás elsősorban vödrös kiszerelésben történik. Az üzletláncok beszállítói többnyire egykilogrammos, fóliatasakos vákuum-csomagolást alkalmaznak.

Hogyan tovább?

Ahhoz, hogy a vecsési káposzta hungarikummá váljék, (mint pl. a szegedi paprika) az önkormányzat és a feldolgozók együttműködése szükséges. A vecsési káposzta hírnevének megőrzése, a különleges minőség biztosítása a mi generációnk feladata. Ennek jegyében szervezzük meg évente a KÁPOSZTAFESZT–et hiszen nem lehet más célunk, mint a generációról generációra öröklött hagyományok továbbvitele és fejlesztése, a méltán híres vecsési káposzta hírnevének további öregbítése kontinensünkön és szerte a nagyvilágban.